Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a primusminoseg.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom

2020 | június

A dohányzás veszélyei – I. rész

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint ma több mint egymilliárd ember dohányzik a világon – és minden tizedik elhalálozás összefüggésbe hozható a dohányzással!

Egészségközpontunk tapasztalt belgyógyász-kardiológus szakorvosa, Dr. Tatay Kornélia segítségével összegyűjtöttünk minden fontos információt, amely a dohányzás egészségre gyakorolt káros hatását támasztja alá.

„Hazánkban mintegy 2 millióan dohányoznak – ezzel nem csak a saját szervezetüket, de a környezetükben élőkét is károsítva.  Megdöbbentő adat, hogy a valaha dohányzók 18%-a 10 éves kora előtt szívta el az első cigarettát. Közismert tény, hogy a dohányzás függőséghez vezet és számos súlyos, az életminőséget jelentősen befolyásoló megbetegedés okozója. Fontosnak tartom, hogy a dohányzás néhány, a köztudatban még nem annyira elterjedt ártalmaira, rövid és hosszútávú következményeire felhívjam a figyelmet.” – magyarázza Tatay doktornő.

 

MIÉRT IS KÁROS A DOHÁNYZÁS?

 A dohányzás az egyik legsúlyosabb – a kemény drogokra jellemző mértékű – függőséget (addikciót) képes létrehozni, melyért dohánytermékekben található nikotin a felelős. A függőség miatt a dohányosok nagy része annak tudatában is tovább dohányzik, hogy tisztában van annak veszélyeivel.

„Minden páciensnél felteszem a kérdést: dohányzik-e? Gyakori válasz, hogy csak napi 1-2 szálat, vagy csak hétvégén, buliban. Fontos tudni, hogy a lakosság mintegy 10 %-a tud „koca” dohányos lenni. Buliban elszív néhány szálat, majd akár egy hétig sem kívánja a cigarettát.  Az emberek 90% nem ilyen szerencsés. Ők, ha elszívnak heti 5 szálat, biztosan függők lesznek, mert egy hét alatt 5 szál cigaretta elszívása elég ahhoz, hogy kialakuljon a függőség.” – hangsúlyozza a doktornő.

Miközben sokan az erős függőséget kiváltó nikotint tartják a betegségek kialakulásáért leginkább felelős anyagnak, az elsődleges veszélyforrás nem más, mint az égés, illetve az égés során a füstben lévő vegyi anyagok tömege.  A cigaretta égése során a hőmérséklet 600 ⁰C feletti, szippantás közben ez az érték 850 ⁰C fölé emelkedik. Minél magasabb az égési hőmérséklet, annál több káros anyag jön létre. A felszabaduló hő hatására a dohány összetevői elégnek, füst és hamu keletkezik. A dohányfüstben több mint 6000 összetevőt azonosítottak, melyek közül hozzávetőlegesen 100-at károsnak vagy potenciálisan károsnak minősítettek és ezek az anyagok hozhatók összefüggésbe a dohányzás okozta szervi megbetegedésekkel.

 

NEM CSAK A CIGARETTA KÁROS!

A köztudatban az él, hogy legkárosabb a „hagyományos” cigaretta. Paradox módon az 1950 előtti cigaretták annyira erősek voltak, hogy kevésbé szívták mélyre a füstjüket, ami némileg csökkentette a veszélyességüket.

filteres cigaretta szűrője ugyan kiszűri a „mérgező” anyagok egy kisebb részét, azonban miáltal mélyebb szippantásra késztet, növel­i a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A mentolos cigaretta ízének köszönhetően kellemes, ezért a dohányosok igen mélyeket szívnak belőle és a füstöt sokáig a tüdőben tart­ják.

Sok dohánygyár próbálkozott piacra dobni ún. „alacsony kátrány-tartalmú” és „alacsony nikotin ­tartalmú” változatokat, azzal bátorítva a dohányzókat, hogy ezek a termékek „biztonságosabbak”. A válasz egyértelműen NEM!

A vizsgálatok szerint a do­hányosok ezekből az ún. „light” cigarettákból gyak­rabban és mélyebbeket szippantanak, ezért valójában még ártalmasabbak az egészségre.  Fontos, hogy még akkor sem tekinthetők veszélytelenebbnek, ha hagyomá­nyos társaikkal megegyező módon szívják őket.

Az „adalékanyag-mentes” cigarettákban is ott van a rászokást okozó nikotin és a rákkeltő kátrány. Egy nagyobb szivar­ban több dohány van, mint egy egész doboz cigarettában. Bár a szivart nem szokták olyan gyakran tüdőre szívni, mint a cigarettát, ezért ez valamelyest csökkenti annak valószínűségét, hogy szívbetegséget és tüdőrákot okozzon, puszta mérete semmissé teszi ezen előnyeit – tehát ugyanolyan ártalmas, mint a cigaretta. Ráadásul, ha valaki a cigarettáról szokik át a szivarra, az valószínűleg jóval mélyebbre szívja le a füstöt – megszokásból. A passzív szivarozás pedig még a passzív cigarettázásnál is veszélyesebb.

A pipázás – a dohány márkájától is függően – ugyan valamivel kevésbé kockázatos, de szintén veszélyes: külön kiemelendő a szájüregi rák, amelyet részben a pipa melegének és a pipázással járó súrlódásnak tulajdonítanak. A szivar- és pipafüst jóval lúgosabb a cigarettafüstnél, emiatt rákkeltő anyagaik sokkal könnyebben és gyorsabban felszívódnak a tüdőben.

Ami a „füstmentes” dohányokat – a tubákot és a bagót – illeti, a helyzet velük kapcsolatban semmivel sem rózsásabb. Mivel jóval magasabb a nikotin koncentrációjuk, és a szervezet közvetlen módon és hosszabb ideig érintkezik e vegyülettel, a tubákra és a bagóra sokkal könnyebb rászokni.

Mivel az elsődleges egészség károsító veszélyforrásnak az égés során a füstben lévő vegyi anyagokat tartjuk, a fejlesztők azt gondolták, hogy a káros hatások csökkenthetők a füstmentes cigarettákkal.  Az e-cigaretta nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotin tartalmú folyadékot, azonban a füstmentes technológiák sem küszöbölik ki a kockázatokat. Kutatók állítása szerint az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi következményei lehetnek, mint azt korábban gondolták.

 

MIÉRT KÁROSAK A FÜSTMENTES CIGARETTÁK IS?

  • tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, továbbá megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást
  • egy új tanulmány szerint az e-cigaretta “inhalálása” már rövid idő alatt is károsítja a tüdőben lévő immunsejteket és fokozza a gyulladás kockázatát, a gyulladás pedig a tüdőrák és más légúti betegség kialakulását megelőző állapot lehet
  • az elektromos cigaretta jelentősen növeli a krónikus tüdőbetegségek, mint az asztma, a bronchitisz (hörgőgyulladás) és a  COPD  (krónikus obstruktív tüdőbetegség) kockázatát. A COPD világszerte egyre jelentősebb egészségügyi probléma, amely a WHO becslései szerint 2030-ra a harmadik legfőbb halálozási ok lesz!
  • a fiatalok körében a fodormentával és gyümölccsel ízesített elektronikus cigaretták a legnépszerűbbek. Betiltásukról hónapok óta folyik a vita az Egyesült Államokban, mert egyre több fiatal szenved ezektől halálos végű tüdőkárosodást
  • az e-cigarettázás genetikai változásokat indíthat el. Mind a dohányosok, mind az e-cigarettázók vizsgált sejtjeiben a rák kialakulásához kapcsolódó számos génben rendellenességet (deregulációt) mutattak ki. Az e-cigaretta használóknál ezen rendellenes gének huszonhat százaléka azonos volt a dohányosoknál találtakkal. Néhány deregulált gén, amely az e-cigarettázóknál előfordult, de a dohányosoknál nem, szerepet játszik a tüdőrák, a nyelőcsőrák, a húgyhólyagrák, a petefészekrák és a leukémia kialakulásában.

Az e-cigaretta tehát – amelyet sok korábbi tanulmány a dohányzásról való leszokás lehetséges útjaként emlegetett – mégsem olyan ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak!

 

LESZOKÁS? IGEN!

Ennyi sokkoló adat után jó hír, hogy bármikor abbahagyva a do­hányzást, a dohányos saját szervezetének továb­bi károsodása, a jövőbeli betegségek kockázata jelentősen csökken, a környezetében élők egészsége sem károsodik.

  • 5 évvel a leszokás után az ex-dohányosok műtéttel gyógyítható tüdőrákban való megbetegedé­sének veszélye már igen jelentős mértékben, mintegy felére redukálódik.
  • 15 évi dohány­mentesség után a szívkoszorúér-betegség va­lószínűsége gyakorlatilag megegyezik a soha nem dohányzókéval.
  • mint a legtöbb dolog, ez is elhatározás és akarat kérdése. A dohányosok többsége a leszokást egyedül is képes sikerre vinni. Természetesen minél fiatalabb korában szokott rá valaki a dohányzásra, annál nehezebb a leszokás.
  • fontos az önbizalom, hinni kell abban, hogy „meg tudom csinálni”. Ki kell tűzni egy célt és fontos a motiváció, amiért érdemes leszokni a dohányzásról. Ha egy teljes és egészséges, kiváló életminőségben töltött élet lebeg a szemünk előtt, akkor talán könnyebben vihetjük sikerre a célt.
  • egy jól működő szociális háló segíthet. Alakítsunk ki olyan kapcsolati közeget, amiben van kire támaszkodnunk és ahol megoszthatjuk a problémáinkat ahelyett, hogy egy káros szenvedélybe menekülnénk.
  • találjuk meg azt a módszert, amivel levezethetjük a stresszt. Lehet ez jóga, meditáció, intenzívebb mozgásfajta, de akár a zenehallgatás vagy a rejtvényfejtés is.
  • Alakítsunk ki egy olyan életmódot, ahol a sport és az egészséges táplálkozás áll a középpontban, nem pedig a függőség.
  • Ha semmi sem segít, akkor érdemes konzultálnunk egy orvossal, aki további megoldásokkal segítheti a leszokást.

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége a káros szenvedély megszüntetéséhez, vagy egyszerűen csak egészségi állapotát szeretné egy szakember segítségével felmérni, szakorvosaink személyesen vagy online (videó) távkonzultáció keretében is állnak rendelkezésére!

Bejelentkezni a +36 1 696 1230-as telefonszámon vagy a vipegeszseg@doktor24.hu e-mail címen tudnak.

Doktor24 Egészségközpont