Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a primusminoseg.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom

2020 | március

Így beszélgessünk a koronavírusról a gyerekkel

A gyermekpszichiáter és a klinikai szakpszichológus ajánlásai

A WHO a koronavírus-fertőzéseket világjárvánnyá minősítette. Azt már mi is részletesein leírtuk, hogy milyen teendőink lehetnek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban (erről részletesen itt írtunk). Arról azonban kevés szó esett eddig, hogy hogyan beszéljünk gyermekeinkkel a járványról anélkül, hogy fölösleges riadalmat okoznánk, mégis felelősséggel magyarázhatjuk el nekik a helyzetet. Kovács Györgyi klinikai szakpszichológus és Dr. Kovács Ágnes gyermekpszichiáter válaszolt a kérdéseinkre.

Hogyan hatunk felnőttként a gyermekre?

Érdemes elgondolkodnunk azon – kezdi a beszélgetést dr. Kovács Ágnes gyermekpszichiáter -, hogy ebben a változásokkal, korlátozásokkal teli időszakban, ahol  napról napra több rugalmasságra és alkalmazkodásra,  van szüksége felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt, mennyire bizonytalanítanak el saját félelmeink, szorongásaink egy újabb koronavírussal kapcsolatos hír hallatán.
A gyermekek is hasonlóan reagálnak érzéseikben, mint a felnőttek, lehetnek kérdéseik, megváltozhat viselkedésük, alvásuk, a játékmódjuk, hangulatuk, kedvük.

Mit tehetünk ebben a helyzetben szülőként?

Hallgassuk meg kérdéseiket, reagáljunk a viselkedésbeli változásokra, érdeklődjünk hangulatuk, kedvük felől – mondja dr. Kovács Ágnes gyermekpszichiáter.
A gyermekünk biztonságérzete közelségünk, empatikus figyelmünk mellett erősödik.
Észlelhet változásokat családunk szokásaiban, kevesebbet megyünk, utazunk, a tervezett nyaralásokat esetleg le kell mondanunk, másképp vásárolunk, több időt töltünk otthon.
Az otthoni időtöltés akár extrém mértékben is megnőhet.

A gyermek kora lényeges

Fontos, hogy a gyermek életkorának megfelelően tájékoztassuk őt is a változásokról! Kiemelném – teszi hozzá a gyermekpszichiáter, hogy a gyermek életkorának megfelelő tájékoztatást adjunk, nem többet, nem kevesebbet!

Ez utóbbi mellett érvel a gyermekekkel foglalkozó klinikai szakpszichológus, Kovács Györgyi is, aki szerint a  betegségről folytatott beszélgetésben, magyarázatban fontos, hogy az a gyermek életkorához legyen igazítva. Rövid, egyszerű mondatokkal és az okok célok világos megfogalmazásával ajánlott információkat adni a gyermekeknek. Ne a közös tévénézéssel tájékozódjunk a vírushelyzetről! Lényeges, hogy a gyerekek egy már a felnőtt által „emésztett” információhoz jussanak. 

„Van most egy olyan betegség, amit sokan elkaptak. Ha mi mindig alaposan kezet mosunk, és most nem megyünk olyan helyekre, ahol egyszerre sokan vannak (játszóházba, moziba), akkor ezt a betegséget el tudjuk kerülni.”

Ne a veszély nagyságát ecseteljük, hanem a biztonság és védelem megteremtésének fontosságát, az egymásra vigyázást emeljük ki. Ugyanakkor, ha a gyermek aggódik, akkor fontos az őszinte beszélgetés, amelyben meg meri kérdezni a halállal, kórházba kerülés lehetőségével, karanténnal kapcsolatos félelmeit, aggodalmait is – hangsúlyozza a klinikai szakpszichológus.

Szorongás: hogyan kerüljük el?

A felnőttek, szülők higgadtságuk megőrzésével segíthetik a gyermekeket abban, hogy a szorongás ne váljon bennük túlzottá. Optimális szinten tartott szorongással mindenki könnyebben betartja az óvintézkedéseket (zsúfolt helyek kerülése, papírzsebkendő használat, kézmosás, puszi kerülése).

Játékos, mégis lényeges a személyes példa szerepe: hazaérve az alapos kézmosás bemutatása, ennek megtanítása a kisebbeknek utánzásos játékba ágyazottan történhet (megfigyelést, pontos lekövetés, majd visszaemlékezés), amibe ők még szívesen bevonódnak.

A nagyobbakat – akik már jól használják az internetet -, a szülő megkérheti, hogy ők maguk nézzenek utána az ajánlott, alapos kézmosás mikéntjének, aztán magyarázzák el a családtagoknak is – hangsúlyozza a klinikai szakpszichológus, Kovács Györgyi.

Lehet ez a történet pozitív??

Érdemes azon is elgondolkodnunk, hogy ez az időszak adhat-e pozitívumot nekünk – teszi fel a kérdést a gyermekpszichiáter dr. Kovács Ágnes, és siet is megválaszolni.

„A család több minőségi időt tölthet együtt. Gyermekeink és saját magunk szorongását is enyhítheti a gyermekeinkkel való közös tevékenység, egymásra hangolódás, közös játék, beszélgetés, meseolvasás, filmnézés és egyéb közös tevékenységek. Ez az időszak abban is segíthet, hogy tudatosodjon bennünk mi is számunkra az igazi érték.

Szerző – beszélgetőtársaink:

Dr. Kovács Ágnes

Felnőtt-, gyermek-, és ifjúságpszichiáter szakorvos

Kovács Gyöngyi

Klinikai szakpszichológus – pszichoterapeuta

Svábhegyi Gyermekgyógyintézet

Bejelentkezés online: https://svabhegy.eu/kapcsolat/
Cím: 1037 Budapest, Bokor u. 17-21.

Amennyiben érdekesnek találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerőseivel, hogy ha kell, számukra is segítséget nyújthassunk!