Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a primusminoseg.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom

2020 | szeptember

PRIMUS Egyesület: nem tolerálható a kikényszerített hálapénz

A PRIMUS kormányzati lépéseket sürget a korrupció ellen, valamint a több ezer orvost ellehetetlenítő 2021-es kataváltozások módosítása érdekében

  • A telemedicinára vonatkozó szabályozás kanonizálását és kiterjesztését is javasolja az Egyesület
  • 2020 szeptemberétől minden prudensen működő iparági szereplő indulhat a Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató védjegy megszerzéséért

Budapest, 2020. szeptember 8. – A legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület javaslatcsomagot állított össze a jogalkotók számára a közfinanszírozott egészségügyet fojtogató korrupció, azaz a hálapénz és a számla nélküli szolgáltatás gyakorlata, illetve a katás vállalkozó orvosokat hátrányosan érintő 2021-es jogszabály-módosítások ellen – hangzott el az egyesület mai sajtótájékoztatóján. A „Zéró korrupciós csomag” célja a piac megtisztítása a hasznot privatizáló, ám a kockázatot államosító iparági szereplőktől. A PRIMUS a pandémia tapasztalatai alapján ugyancsak javaslatokat fogalmazott meg a telemedicinális ellátások szabályozása, valamint a privát és közfinanszírozott szektor hatékonyabb együttműködése érdekében is, amelyek révén részben orvosolni lehetne a hazai egészségügyi ellátás gondjait.

A legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület javaslatcsomagot állított össze azokról a régóta esedékes lépésekről, amelyekkel elérhető lenne a hazai egészségügy jelentős szeletének kifehérítése. A PRIMUS „Zéró korrupciós csomagjának” legfőbb elemei a kikényszerített hálapénz elleni hatékonyabb fellépés, az orvosokra kedvezőtlen katajogszabályok módosítása, valamint a telemedicinális ellátások jogszabályi helyzetének átfogó rendezése.

 

Zéró korrupció

A paraszolvencia és a számlaadás nélküli szolgáltatás régóta ismert problémái a magyar egészségügynek. A felmérések szerint a betegek jelentős része a társadalombiztosítási járulék megfizetésén túl rendszeresen ad hálapénzt az államilag finanszírozott ellátásban, és a legális mellett szürkezónás privát egészségügyi szolgáltatásokat is igénybe vesz.

„A tisztességes piaci szereplőket bünteti, és súlyos versenytorzító hatása van mind a hálapénznek, mind privát egészségügy szürkezónájában működő szolgáltatóknak. Határozottan ki kell mondani, hogy a zsebbe vagy a számlaadás nélkül kifizetett pénzek megkárosítják és kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a betegeket, hiszen ezekhez nem kapcsolódnak jogok és ellátási garanciák. Az államot pedig dupla kár éri: egyrészt az áthárított költségek, másrészt a költségvetésbe soha be nem folyó adóbevételek miatt”fogalmazott Leitner György, a PRIMUS Egyesület elnöke.

A szakmai egyesület szerint minden olyan piaci szereplőt – orvost vagy szolgáltatót – ellehetetleníteni szükséges, amelyik privatizálja a hasznot és államosítja a kockázatokat. A szürkezónában működő szolgáltatók – főként a lakásrendelők és a magánrendelések – mellett elsősorban a hálapénzt kvázi megelőlegezett szolgáltatási díjként kikényszerítő orvosokról van szó.

„Nem elfogadható a kikényszerített hálapénz gyakorlata a napirenden lévő és régóta időszerű bérrendezés fényében sem. Ez egyébként önmagában kijelöli azt a természetes fordulópontot, amikor en bloc búcsút kell venni a hálapénz rendkívül káros, sok évtizedes gyakorlatától” – mutatott rá Leitner György.

A büntetőjog jelenleg is lehetőséget biztosít a paraszolvencia elleni fellépésre. A PRIMUS szerint azonban hatékonyabb lépésekre van szükség a közfinanszírozott ellátásban elterjedt gyakorlattal szemben. A privát egészségügyi intézményekben a hálapénz szigorúan tiltott és üldözött gyakorlat: a magánszolgáltatók működése a bizonyíték arra, hogy a káros gyakorlat – megfelelő akarat és fellépés esetén – felszámolható.

Mint ismeretes, 2013. július 1-jétől a Btk. 291. § (1) bekezdése vonatkoztatható a hálapénzt kikényszerítő orvosokra. Ennek értelmében három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja”.

A korábbi Btk. ennél megengedőbb volt: csak az előny kérése számított büntetendőnek, az elfogadást csak akkor szankcionálta, ha az érintett azt kötelességszegésért cserébe fogadta el.

 

Katát is táncba vinnék

A PRIMUS a katás kisadózó vállalkozóként dolgozó orvosokat kedvezőtlenül érintő, jövő januártól hatályos jogszabályváltozások miatt is javaslattal fordul a törvényhozókhoz. A módosítás 40%-os büntetőadóval szankcionálja a katás jogviszonyban az egy partnertől származó árbevétel 3 millió forintot meghaladó részét.

A PRIMUS szerint a törvényváltozás kapcsán meghatározott jogalkotói cél a jogsértő, adóelkerülő színlelt foglalkoztatási sémák megelőzésére irányult, de az – a differenciálás hiánya miatt – több ezer egészségügyi szakembert is hátrányosan érint.

„A jogszabályváltozás drasztikus hatással lehet a magánegészségügyi szektorra: szembe megy a piactisztítási törekvésekkel, és a pandémia időszakában jelentős terhet helyez az egyébként is rendkívüli nyomás alatt dolgozó egészségügyi szakemberekre és a velük szerződésben álló szolgáltatókra is. Ezért a PRIMUS azt kéri a törvényhozóktól, hogy módosítsák a tervezetet, és az önálló orvosi tevékenységre ne vonatkozzon a 3 milliós határ” – fogalmazott Leitner György. Hozzátette, hogy az érintett orvosok néhány ezres száma elenyésző a mintegy félmillió katás vállalkozó számához képest, ezért az állami adóbevételekben elhanyagolható kiesést eredményezne az őket sújtó szigorítás feloldása.

 

A PRIMUS szakértői rámutattak: az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev.) kifejezetten úgy rendelkezik, hogy egészségügyi tevékenység nemcsak munkaviszonyban, hanem más, alá- vagy fölérendeltségi helyzetet nem eredményező módon is végezhető, így szabad foglalkozás vagy vállalkozás keretében is. Az önállóan végezhető hivatásszakma egyik fő jellemzője, hogy az orvos saját belátása szerint kezeli a betegeit, és nem köteles utasítást elfogadni az általa nyújtott egészségügyi szolgáltatás elvégzésének módjával kapcsolatban.

A hazai magánegészségügyi szektorban is az a jellemző, hogy az orvosok a hivatásukat egyszerre több egészségügyi szolgáltatónál is gyakorolják, azaz független szereplőkként szolgáltatásukat több megrendelőnek is „eladják” – ezért a PRIMUS határozott álláspontja az, hogy esetükben nem lehet burkolt foglalkoztatásról beszélni.

 

„A távolságot, mint üveg golyót”

A PRIMUS tagjai szerint a járványhelyzet ugyancsak egyértelműen megmutatta a telemedicina (például a távdiagnosztika, távkonzílium, távleletezés) előnyeit is. Több PRIMUS-tagvállalat arról számolt be, hogy tapasztalatai szerint még a hagyományos gyógyítási területeken sem volt rosszabb a telemedicina hatékonysága, mint a személyes orvos-beteg találkozóké.

„A Svábhegyi Gyermekgyógyintézet tízezer asztmás gyermeket gondoz folyamatosan. Március közepén a kormányrendelet értelmében az intézet nem tudott betegeket fogadni. 72 órán belül elindult az online betegellátás, ami videóviziteket, -terápiakontrollt jelentett az újranyitásig tartó három hónapban. Az orvosaink videókapcsolatot tudtak tartani a betegekkel, szülőkkel. Egy kontrollkérdőív, illetve a direkt kikérdezés, beszélgetés alapján a terápiát szükség szerint optimalizálni lehetett, és a receptfelírást is meg tudtuk oldani a felhőn keresztül. Több száz online vizitet végeztünk, és az eltelt három hónap alatt nem következett be állapotromlás kis betegeinknél, sőt kórházi kezelésre sem volt szükség” – mondta Skorán Ottó, a Doktor24-hez tartozó Svábhegyi Gyermekgyógyintézet alapítója, a Doktor24 stratégiai igazgatója.

A PRIMUS ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet a telemedicinális ellátások hátterét megteremtő és hosszú távon biztosító, illetve kiterjesztő szabályozás szükségességére. Jelenleg ugyanis átmeneti rendelkezések szabályozzák ezt a pandémia miatt fókuszba került területet, pedig jól látható a társadalmi igény az olyan lehetőségek állandósítására, mint az online és telefonos konzultációhoz kapcsolódó egyszerűsített gyógyszerfelírás és -kiváltás, online leletezés és leletátadás.

Az egyesület a javaslatok kapcsán felajánlja szakértői közreműködését a vonatkozó szabályozás és törvénymódosítás előkészítésében.

 

Most a törvényalkotón a sor

A tisztességes piaci viszonyok megteremtését zászlóra tűző egyesület működésének 3 éve alatt több sikeres kezdeményezést indított el, lefektetve egy átfogó iparági minőségbiztosítási rendszer alapjait. A 2018-ban létrehozott „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” védjegyet szigorú szakmai minősítési eljárás – audit és próbavásárlás – végén szerezhetik meg a szolgáltatók. Az eddig csak a PRIMUS-tagok számára elérhető minősítést 2020 szeptemberétől minden iparági szereplő számára elérhetővé teszik – méretüktől és specializációjuktól függetlenül.

Leitner György az eddigi munkát értékelve elmondta: „Már nyolc PRIMUS-tag teljesítette a komplex auditon és próbavásárláson alapuló minősítési folyamatot, és vált jogosulttá a védjegy használatára. A PRIMUS Minőség honlap idei elindításával pedig újabb jelentős lépést tettünk az átláthatóbb és megbízhatóbb magánegészségügy felé. A www.primusminoseg.hu oldalon kizárólag az objektív kritériumrendszer alapján auditált és minősített szolgáltatókról és szolgáltatásokról találnak információkat az érdeklődők.”

A szakmai egyesület ismét hangsúlyozta azt is, hogy nem szabad – és nem is lehet – fűnyíróelv-szerűen szétválasztani a privát és az állami egészségügyet. A közfinanszírozott szolgáltatásokat nyújtó magánszolgáltatók értékes, legitim és a közterhekhez valóban hozzájáruló szereplői a közellátásnak, erre a pandémia időszaka is rávilágított.

„A közellátásban stratégiai szerepet betöltő privát szolgáltatók és az állami ellátórendszer egymásra utaltságát egyértelművé tette a járvány, de ez reményeink szerint alkalmat teremthet arra, hogy hosszú távú, hatékony együttműködési modellt tudjunk kialakítani mutatott rá Leitner György. Az egyre hosszabb állami várólistákból őszre jelentős páciensvolumen csapódhat le a privát szolgáltatóknál. Meggyőződésünk, hogy a két rendszer kiegészíti egymást: a privát nem versenyt támaszt, hanem tehermentesíti és kiegészíti a közellátást.”

A hazai labordiagnosztikai piac vezető szereplője, a Synlab a járvány első hulláma alatt és jelenleg is stratégiai szerepet játszik a magán- és közegészségügyben készülő COVID-tesztek laborhátterének biztosításában.

„A privát egészségügyi szektor krízishelyzetben is rugalmas, tőkeerős és gyors reagálású partnerként támogathatja az állami ellátást. Ehhez gyakran nemzetközi háttér, speciális know-how és jelentős szektorális tapasztalatok is a rendelkezésére állnak. A Synlab például a pandémia kapcsán jelentős kapacitásbővítést és fejlesztést hajtott végre, amelynek során három nagy laboratóriumi géprendszert is munkába állítottunk” – mutatott rá Végh József, a Synlab kiemelt ügyfélkapcsolati vezetője.

A hazai piac vezető képalkotó diagnosztikai szolgáltatója, az Affidea Magyarország például jelentős erőforrásokat csoportosított át privát működéséből, hogy 900 szakdolgozóval, 6 kórházi központban a COVID–19-járvány alatt is biztosítsa a páciensek nem halasztható és traumás képalkotó diagnosztikai (MR, CT) ellátását. Kórházi központjai jelenleg is 2,8 millió ember közfinanszírozott képalkotó diagnosztikai ellátását biztosítják Budapesten és vidéken.

A Doktor24 ugyancsak több ponton és több szakterületen vett és vesz részt a hazai közfinanszírozott ellátásban: NEAK-finanszírozott ortopéd műtéteket végeznek a Tatai Kastélypark Klinikán, illetve átfogó gyermekszakellátásokat – köztük gyermekallergológiai és -pulmonológiai ellátást – kínálnak a Svábhegyi Gyermekklinikán.

Az ugyancsak a PRIMUS-tag Rózsakert Medical Center (RMC) és az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum (IGC) a járvány időszakában az állami kórházakban ellehetetlenülő terhesgondozási és immunizációs feladatokat vette át. Mathiász Dóra, az RMC orvosigazgatója és Soós Miklós az IGC ügyvezető igazgatója rámutattak: a COVID–19 első hulláma alatt fontos feladatuk volt a terhesség során esetlegesen felmerülő fejlődési rendellenességek korai kiszűrése megfelelően ütemezett vizsgálatokkal –, hiszen a gyermek életét és egészségét befolyásoló vizsgálatok ilyenkor sem tűrnek halasztást. Természetesen az sem volt mindegy, hogy ezeket a vizsgálatokat milyen infrastrukturális, higiéniai és szakmai körülmények között végzik el – tették hozzá.

A koronavírus-járvány időközben megérkező második hulláma várhatóan még inkább aláhúzza az első hullámban fontos tapasztalatokat szerzett innovatív magánszolgáltatók jelentőségét.

A 2017-ben 12 vezető iparági szolgáltató által életre hívott érdekvédelmi ernyőszervezet legfontosabb céljául az átlátható piaci viszonyok megteremtését, az ellátási színvonal emelését és a magánegészségügyi szektor kifehérítését jelölte meg.

Részben a most bemutatott javaslatcsomag is a magánegészségügy szürkezónájának felszámolására irányul, hiszen ezen a téren az elmúlt években nem történt érdemi előrelépés: a háztartások által a magánszolgáltatóknál elköltött évi 300-350 milliárd forint legalább egyharmada számlaadás nélkül keletkező szürkeforgalom.

***

Háttér-információk

A PRIMUS Egyesület azzal a céllal alakult meg, hogy a tiszta piaci viszonyok megteremtésével és a feketefoglalkoztatás visszaszorításával elősegítse a hazai egészségügyi ellátás színvonalának emelését, illetve a privát egészségügyi szektor kifehérítését.

A PRIMUS Egyesület tagjai: az Affidea Magyarország, a SynLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24 Cégcsoport, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum, az Istenhegyi Klinika, a Medserv, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, a Rózsakert Medical Center, valamint – pártoló tagként – a Quercus Consulting Group, a Szinapszis piackutató vállalat, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, valamint a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal Ügyvédi Iroda.

Az egyesület tagjai 2018-ban 440 ezer orvos-beteg találkozót szerveztek, ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot végeztek, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek az államkasszába. A PRIMUS-tagok foglalkoztatókként is jelentős szereplői a magyar gazdaságnak: 3300 ember számára biztosítanak stabil munkahelyet.

 

További információ:

Leitner György elnök

PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete

www.primusegyesulet.hu
www.primusminoseg.hu

Oláh Péter

PR-ego Kommunikációs Ügynökség

Tel.: + 36 30 500-5221

e-mail: olah.peter@publicrelations.hu